NetSzemle.hu - Hiteles személyes tapasztalatok

Készült a NetSzemle.hu műsor ismertetéséhez a Rádió Q honlapjára.

Dr. Telkes József vagyok. Pszichiáter, fejvadász, újabban "civil újságíró" és "közösségszervező". Iró, költő, műfordító. :)

Sok mindent csináltam már és még többet szeretnék - látva kis hazánk szívszorító állapotát. Most például rádió műsort, de nem akármilyet, hanem valami olyasmit, amit az internetezők "webkettes módszereknek" neveznek. Keresem a neten és a műsorban is a közvetlen (hiteles) emberi tapasztalatokat. Nem leszek pszichiáter a műsorban, ezt ígérem, de fejvadász leszek - azaz vagyok: folyton keresem a tehetségeket, a különlegeseket és főként azokat, akik a legnagyobb bajban is képesek kirántani magukat a mocsárból és megtalálni az adott helyzetben a legjobb lehetőségeket.

Magamban a NetSzemle.hu műsort is "válságrádiónak" nevezem, hiszen most (2009. március 15.), amikor ezeket a sorokat írom, mindenki másról sem beszél. Én meg kérdezek, sokszor "bele a közepébe". :)

A radikális őszinteség híve vagyok.

A műsor honlapja: www.netszemle.hu

NetSzemle.hu - A világháló legjava

Dr Telkes József pszichiáter, fejvadász, megrögzött blogger műsora (nem csak) az internetről és (nem csak internet használóknak) szól.

Minden héten arról beszélünk - az interneten elérhető válogatott cikkek, honlapok, szolgáltatások ismertetésével - ami "a hét témája". Ha szubjektív akarnék lenni, olyan vendégeket hívok, akik érdekelnek, akikhez kérdésem van, akiknek a véleménye és a tapasztalatai a legjobban érdekelnek. A műsor legutóbbi adásaiban például nyomon követtük, hogy mi történik az ingatlanalapok befektetőinek döntően az interneten szervezett mozgalmával, különösen azt, hogy milyen eszközöket és módszerek használhatunk, ha hasonló civil köröket, közösségi megoldásokat, online vagy offline vállalkozásokat vagy szolgáltatásokat szervezünk a "virtuális térben".

Közösségi szerkesztésű műsort készítek, azaz minden lehetséges formában várom az internet mellett - tévézés helyett - velünk szörfözgető hallgatók kérdéseit, téma felvetéseit és honlap/blog ajánlásait "a világháló legjava" válogatásába.

Fiala után szabadon: "Minden, amit az internetről tudni kell, vagy érdemes." :)

clipped from: www.graffiti.hu   

Tanulok a Propellertől. Ismert arcokat kér fel arra, hogy a kiemelt híreke kommentálja és lehet az arcokkal "beszélgetni" is.

Mivel Hajós Andráson kivül az itt látható "hires emberek" egyike sem érdekel túlzotta, a címben feltett kérdésre tőletek várok javaslatokat!

Olvasod-e valamelyik híres arc blogját? Miért? Kit javasolsz, "blogger arcot", hogy beszélgessünk vele a 2. adásban?

2009 november 7-én azzal a helyzettel szembesültem, beragadt egy kis pénzem az ingatlanalapok egyikébe. (Hogy melyikbe, azt könnyen kitalálhatod, ha elárulom hogy 2009 január elején visszakaptam - ugyanis csak egy volt ilyen.)

Nem tudom pontosan mennyi, de a hírek szerint kb. 100.000 ember összesen 433 milliárd forintja van abban a helyzetben, hogy a bankok -államilag segített - szerződésszegése következtében nem jutnak hozzá ezeknek a bizonyos "nyilt végű ingatlan alap" befektetési jegyeikhez, holott amikor azokat megvásárolták, azonnali visszaválthatóságot igértek.

Nem merülök bele, nagy sztori, ha minden jól megy, hamarosan könyv lesz belőle.

A könyv cime: Vizsgázott az ország

Alcime: Megbukott

(Természetesen mindkét cím ideiglenes, a feleségemnek sem tetszik, úgy hogy várom az ötleteket: Mondjál jobbat!)

Hogy áll a könyv? Most profi szövegíró szerkeszti az ingatlanalapos blog alapján, 10 napon belül kész. (Aztán Miklós és pár irástudó szakmailag lektorálja, majd jöhet a károsultak gyors véleménye. A könyvet majd a károsultaktól lehet megvenni, könyvesboltba nem kerül!)

Gondolom, a lényeget értitek, a feladat adott, össze kell szednem minél többet a 100.000 károsultból, hogy minél nagyobb létszámmal alakulhasson meg a pertársaság.

Te hogy kezdenél hozzá?

A KÖSZ! belső oldalán jelenleg 55-en vagyunk.

(Ingatlanalapos blogokba: külső, belső.)

Kedves Somodi Géza!
Gratulálok a "Vélemény" kategóriában a Te cikked lett "A hét legjobb cikke" a NetSzemle.hu véleménye szerint. Au idézetet itt találod:
http://jozseftelkes.vox.com/library/post/politikusok-%C3%B6sszefogtok-vagy-lel%C3%A9ptek-v%C3%A1lasszatok.html
Üdv és további sok ilyen remek irást!
Dr. Telkes József / Maya
A NetSzemle.hu főszerk./irodavez.

Maya, ha látod, hogy a NetSzemle.hu Clipmarks rovatában valamelyik cikknek azt irom a jegyzetébe, hogy

5/5/5 Gratulálok!

akkor tedd meg, légy szives, hogy elküldöd a szerzőnek (emailben és kommentben, ha erre van mód) a fenti levelet (kb.), hogy örüljön. Ilyen heti 1x fordul elő a fontosabb kategóriákban:

1. Egészség 2.0 - Az egészég derűje

2. Webkettes eszközök

3. Vélemény / Közélet

vagyis hetente 3.

Közösségépítő oldalakról is tájékozódnak a HR-esek

Magyarországon és külföldön is bevett szokássá vált, hogyha valaki jelentkezik egy munkahelyre, akkor a személyes interjú előtt a munkaügyi szakembereket (HR-esek) a különböző közösségépítő oldalakon a felvételiző után néznek. Sok esetben ez befolyásoló tényező lehet, hogy sor kerül-e a személyes interjúra.

A Society for Human Resource felméréséből kiderült, hogy a felvételiztetők 34 százaléka használ közösségépítő oldalt információgyűjtés szempontjából, 19 százalék pedig a jövőben tervezi használni ezt a módszert. Azon cégeknek, akik élnek a közösségi oldalak információs szolgáltatásával, 47 százalékuk már a kapcsolatfelvétel előtt megnézi a jelentkező profilját - adta hírül az Msnbc.

Az amerikai Facebook, melynek 140 millió felhasználója van, az első olyan közösségi oldal volt, ahol korlátozni lehetett külső szemlélő számára az adatlap megtekintését. Az alapértelmezett beállítások szerint nincs korlátozás, de lehetőség van bárki elől letiltani a tartalmakat. A barátok több csoportba sorolhatóak, iskola, lakhely, munkahely és egyéb opciók szerint. Bármelyik képet letilthatjuk egy-egy bizonyos csoporttól, a legjobb megoldás, ha a nagyon személyes adatokat (vallási, szexuális hovatartozás), csak a legközelebb álló személyek tekinthetik meg.

Ha mégis mindenki számára publikussá tesszük az oldalt, akkor érdemes képnek egy sima arcfotót tenni, a munkáltatót elriaszthatja, hogyha alapképként a kutyánkról, gyerekünkről vagy vakációról van fent kép. Csak abban az esetben érdemes publikussá tenni az oldalt, ha olyan munkára jelentkeztünk, ami összefüggésben van a kreativitással.

A magyar IWIW-en is vannak korlátozási lehetőségek, ugyanis bármely adatot le lehet tiltani az idegenek számára.

Forrás.

A témát a NetSzemle.hu valamelyik első adásában is felvetem. A készülő műsorról itt.

Egy angol blogger, akivel állítása szerint kikezdett Tolkien fia, becsületsértéssel vádolta az esetről beszámoló bejegyzéséhez kommentárt füző olvasóját. Anglia és Wales legfelsőbb bírósága elutasította a keresetet, mert az internetes naplót vezető férfi nem törölte a vitatott kommentárt.

Cristhopher Carrie arról számolt be blogján olvasóinak, hogy John Tolkien, a Gyürük ura trilógia szerzőjének fia, aki egyébként pap volt, kikezdett vele. Mivel John Tolkien 2003-ban meghalt a bejegyzést az író ükunokája Royd Tolkien cáfolta, szerinte Carrie egy csaló, aki a szexuális zaklatás hamis vádjával csak pénzt akart kicsikarni a katolikus egyháztól. Carrie ezután beperelte a kommentárt közzétevő olvasóját.

A bíróság nem vizsgálta a bejegyzések igazságtartalmát, viszont elutasította a keresetet, mivel Carrie nem törölte a vitatott kommentárt, és ezzel az alperes és a bíróság véleménye szerint, hozzájárult annak közléséhez. Carrie a saját bevallása szerint 2007 februárjában négy órával a beírás után már látta a kommentárt, tehát az itélet megszületéséig 22 hónapja lett volna arra, hogy törölje. A blogger egyébként azért nem törölte a hozzászólást, mert véleménye szerint fent kellett hagynia az oldalon a szöveget, ahhoz, hogy az olvasói megértsék, mit akar megcáfolni és miért is pereskedik.

A kereset elutasításához hozzájárult az is, hogy egy becsületsértéssel kapcsolatos beadványt, csak akkor ismerhet el jogosnak a bíróság Angliában, ha a becsületsértő írás nem csak megjelent, hanem sokan el is olvasták. A bíróság ezt sem látta bizonyíthatónak Cristhopher Carrie blogjával kapcsolatban.

ICTPRESS

Mi lehet ez?

Segitség.

"Egyszer egy országban, sajnos most hirtelen nem jut eszembe, melyikben, de nem is fontos, megvizsgálták a kórházak által rendszeresen beszerzett legalapvetőbb fogyóeszközök közti árkülönbségeket. Negyvenszeres árkülönbséget találtak a legdrágábban és legolcsóbban vásárló kórház között. Ezután bejelentették, hogy vizsgálatot fognak indítani az ügyben. Rögtön jelentősen csökkentek a legmagasabb árak. Aztán a vizsgálat elmaradt, mire az árak visszaálltak az eredeti szintre. Ez azt mutatja, hogy kisebb a korrupció ott, ahol az embereknek van okuk félni a szankcióktól, mert a szankciók működnek."

Tovább a NetSzemle 2.0 oldalára.

A kérdés: mennyit lehetne megtakaritani azzal, ha a közszférában csak Linux menne, ohne MS.?

Szavazás - Action. :)

A tanulságok kedvéért itt naplózom az eseményeket, már ha lesznek, persze.

Időközben befutott:

Az LMP a számvevőszékhez fordult, itt a közleményük!

Milliárdok a semmibe? Lehet más a szoftverpolitika!

A Lehet Más a Politika (LMP) társadalmi kezdeményezés az Állami
Számvevőszékhez fordult a kormányzat által január elején kiírt, és
néhány napja visszavont 25 milliárdos Microsoft-tender kapcsán, és
kéri az állami szoftverbeszerzési gyakorlat törvényességének,
célszerűségének és eredményességének a vizsgálatát. Az LMP a
szoftverlicencekre kidobott milliárdok helyett a szabad szabványok és
szabad szoftverek elterjesztését szorgalmazza.

Az LMP az Állami Számvevőszék elnökéhez fordult a kormányzat által
január elején kiírt és néhány napja visszavont a "Microsoft (vagy
azzal egyenértékű) és Novell (vagy azzal egyenértékű)
szoftverlicencek, valamint kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére"
irányuló, 25 milliárd forint keretösszegű központosított közbeszerzési
pályázat tárgyában. Az LMP azt kéri a Számvevőszéktől, hogy vizsgálja
meg a központi kormányzat szoftverbeszerzési gyakorlatának
törvényességét, célszerűségét és eredményességét, különös tekintettel
a legutóbbi pályázati felhívás meghirdetésének és visszavonásának
indokaira.

A kormányzat egy éven belül már a második hasonló tárgyú és
keretösszegű, egy-két multinacionális cégre szabott szoftverbeszerzési
pályázatot írta ki. A közbeszerzési gyakorlatban példátlan, hogy a
kiírásban az igényeket konkrét cégnevekkel, és nem pedig szabványok
említésével fogalmazzák meg. A keret-összeg az éves magyar állami
informatikai kiadás 16%-át teszi ki. Az LMP általában véve is
aggasztónak tartja az elmúlt évek kormányzati szoftverpolitikáját.

Az esetleges újabb beszerzési kiírást az LMP akkor tartja
elfogadhatónak, ha a kormányzat a) nem licenceket szereztet be, hanem
IT-szolgáltatásokat vásárol; b) nem a Microsoft (vagy más cég)
termékeire, hanem nemzetközileg elfogadott nyílt szabványok mentén
fogalmazza meg igényeit; c) szempontként kezeli az elköltött
közpénzért cserébe történő közvagyon-gyarapodást: így pl. ha a
vásárolt szolgáltatások tovább gyarapítanák mindannyiunk nyílt
forráskód-bázisát; d) előnyben részesít kis- és középvállalkozásokat:
tehát az állami informatikai kiadások 16%-a elsősorban a hazai
megoldás-szállítókat, és nem a multinacionális beszállítókat
gazdagítja; e) lehetőséget ad a közintézményeknek, hogy a
keretszerződésen belül ne csak egy "nyertes" megoldást, hanem az
igényeiknek megfelelő megoldást vásárolhassanak.

Az LMP úgy véli, hibás az a szemlélet, amely a szoftverpolitikában
döntően licencekben gondolkodik. Olyan megoldások kellenek, amelyek
segítenek magyar munkahelyeket teremteni, s a nemzeti tudáskincset
gazdagítják! Ma az állami, egyedi fejlesztések általános jellemzője,
hogy az állam hatalmas közpénzekért cserébe sem jut hozzá a fejlesztés
eredményének tekinthető forráskódhoz. A jelenlegi szoftverpolitika
erősíti a szoftver-függőséget, odaláncolja a közszférát egy-egy
multinacionális beszállítóhoz, ezenkívül diszkriminálja a nyílt
forrású rendszerek használóit, és kiszorítja a magyar kis- és
középvállalkozásokat. A jelenlegi, döntően licencekben gondolkodó
szoftverpolitika az esélyegyenlőség biztosítása helyett kriminalizál,
tudás helyett függőséget teremt, és kiszolgáltatottá teszi az államot
is. A magyar kormányzati gyakorlat ráadásul szembehelyezkedik a
nemzetközi trenddel: létezik ma már uniós irányelv, amely a nyílt
forráskódú, szabad szoftveres megoldásokat minimum egyenértékűnek
tartja, a német külügyi tárca nemrég 11 ezer számítógépet állított át
szabad szoftverekre, míg az Obama-kormány nyílt forráskódú
szoftver-stratégiát tervez.

Az LMP olyan szoftverpolitikát akar, amelynek eredményeként
közpénzből, egyedi megrendelésre, kizárólag nyílt forráskódú, szabad
szoftvereket szerez be az állam. A multinacionális cégek számára
juttatott milliárdok helyett lokális megoldásokat kell találni: a
vidéki közhivatalok számára az informatikai támogatást nem fővárosi
irodaházakból kell nyújtani, hanem helyi kisvállalkozásokra kell
bízni. Az LMP a szoftverpolitikában is érvényesíteni kívánja a
fenntarthatóságot: a közpénz maradandó, áthagyományozható értéket, és
ne ideig-óráig érvényes licencet teremtsen. A nyílt szabványú, ill.
nyílt forrású rendszerek az állampolgároknak és a hazai IT-szektor
szereplőinek kedveznek, míg a zárt, kereskedelmi szoftver a megrendelő
és a beszállító között alakít ki figyelemre méltó érdekegyezséget. Ha
a kormányzati politika - német példára - megkezdené az átállást a
szabad szoftverekre, úgy itthon hasznosulnának azok a milliárdok,
amelyek ma licenc-díj formájában külföldre vándorolnak.

Az LMP egy új szoftverpolitika érdekében a következő lépéseket szorgalmazza:

1. Haladéktalanul ki kell dolgozni egy nemzeti szabad szoftver
stratégiát! Erre a 2003-ban országgyűlési határozattal elfogadott
Magyar Információs Társadalom Stratégia kötelezi is a kormányt, de -
miután az informatika a kormányzaton belül gazdátlan maradt - a
kormány figyelmét stratégia-alkotás helyett a mindennapos ügyletek
kötik le.
2. Haladéktalanul el kell indítani a közszférában (és különösen a
közoktatásban) egy 1-3 éves átállási folyamatot a nyílt szabványok
mentén működő rendszerekre! Ennek keretében azonosítani kell azokat a
folyamatokat, amelyek jelenleg csak Microsoft operációs rendszereken
futó programokkal kezelhetők.
3. Kötelezővé kell tenni a nyílt dokumentum- és kommunikációs
protokoll-szabványokat!
4. A jelenleg licence-vásárlásokra fordított állami milliárdok
töredékéből át lehet képezni a közszféra dolgozóit a nyílt rendszerek
használatára, ezért szabad szoftver oktatási programokat kell
indítani, és támogatni kell hazai mozgalmak szoftverhonosító
kezdeményezéseit.

A cél az, hogy az állami licencköltségeket leszorítsuk, s a
felszabaduló forrásokat oktatásra, képzésre, munkahelyteremtésre, s az
informatikai esélyegyenlőség biztosítására fordítsuk! Lehet más a
szoftverpolitika!

Budapest, 2009. január 22.

Lehet Más a Politika (LMP)

Támogatod?

Tovább a szavzáshoz!

Web 2.2

Na és ugyan mitől?

A NetSzemle 2.0

1. egy egyszemélyes vállalkozás, amely ugyanakkor

2. teljes egészében duplikálható, bárki saját oldalakkal, rovatokkal, cikkekkel vagy szervező munkával kapcsolüdhat, mivel

3. csak ingyenes

4. csak egyszerű

5. csak jól bevált módszereket alkalmazunk a "tartalomszervezésre",

6. folyamatos visszajelzések (gyakori szavazások) által.

7. Mindenki a saját lapját, a saját hálózatát épitgeti

8. de egységes alapelvek és megfelelő szabványok alapján annak érdekében

9. hogy kifelé egységes arculatot kapjon a lap.

10. Van kérdésed?

Most éppen ez az "állatorvosi ló", amelyen minden eszközt bevetek annak érdekében, hogy igazságot és kárpótlást kapjanak a magyarországi nyilt végű ingatlanalapok félrevezetett és becsapott befektetői. (Közlemény.)

Érdekvédelem 2.0 :)

...mert március 5-én - remélem jól emlékszem a dátumra - ismét lesz webkettes konf. és meghivást kaptam, h újra készitsek videoblogot az eseményről.

Ki a célcsoportom: aki ott volt vagy aki ott szeretett volna lenni

Hogyan?

Webkettes módszerekkel. Kifejtem hamarost, de először szeretném kérdezni: van itt valaki?

Ezzekkel az ügyekkel vagyok kapcsolatban, a fő dolog most ez, ha érdekel.

Webkettes dolgokkal kisérletezek.

Szóval: mit javasolsz, hogy lehetne egy jó kis webkettes videoblogot kreálni a konf. ideje alatt/után?

Várom az esetleges kérdéseket és természetesen - elsősorban - a javaslatokat.

Hatékonyság mérés: látogatottság - minden marketing erőlködés nélkül.

Vissza a munkanaplóhoz.

• Káros a tehetségek kiváltsága?
• Mennyibe kerül manapság egy céges tréning?
• Elhallgatott mellékhatások
• Szerves molekulát találtak egy Naprendszeren kívüli bolygón
• Jégen sem csúszik el a robotkutya - videó
• FOOD 4U video-spot pályázat
• Mit tehet maga az érintett azért, hogy túlélje a szívinfarktust?
• Tavaszi újjászületés svéd mintára
• Új a terápiában
• A vállalkozók mókuskereke
• Dobja el az Internet Explorert!
• A meddőség örökölhető!
• Aranyis Éva: Hogyan lettem kineziológus?
• Halottak tapsoltak Sas Józsefnek
• Inagua szigetei
• A kis herceg
• A sikeres cikk titka
• Hogyan fogja a blogoszféra befolyásolni a professzionális sajtót?
• Kerdezdmegitt.hu
• Minden ott marad örökre
• Jegyzetek a neten
• "Miért vásárol a vevő?" - van ennél egy fontosabb kérdés is...
• Tóth Benedek: Felhasználóbarátság